Válasz „A támogatás ára" címmel közölt vitaindító cikkre
Nyílt levél a milla mozgalom alternatív
köztársasági elnökjelölés kezdeményezőihez
Kedves ismert és ismeretlen demokrata barátaim!
Őszintén becsülöm az újonnan, főként fiatalokból szerveződő demokrata mozgalmakat, DE.
Tapasztalatok hiányát, és megfelelő értékelési hiányosságokat érzékelek, melyek a magyar oktatási rendszer hiányosságaira vezethetők vissza.
Posztkommunista-prekapitalista hazugságország vagyunk, melyben már az európai demokratikus berendezkedésünk két évtizedes látszata is közvetlen veszélybe került.
Az indulás:
A rendszerváltó elit által létrehozott ideiglenes Alkotmány elkezdte lebontani a kommunista rendszert, és felépítette a kapitalizmus alapjait. Nem kérdőjelezhető meg az akkori realitásokon alapuló politikai bölcsesség, de valami nagyon félrecsúszott.
A társadalom tényleges átalakítása helyett, a rendszerváltó elitünk elkezdte az eredeti töke-felhalmozását, és hatalmi pozícióinak, (felelőtlenségeinek) bebetonozását. Létrehoztak egy formálisan kapitalista rendszert, amely azonban sohasem működött teljesen kapitalista módon.
A közigazgatás és a társadalmi ellátórendszerek – hiába deklarálták formális eszközökkel a változást - változatlanul szocialista módon működtek, mindenféle személyes felelősség nélkül. Nem néztek szembe a múlttal, és nem határozták meg a jövő irányát sem.
Nem készült sem jobboldali, sem baloldali alternatíva, s a nem kollaboráló független értelmiség semmiféle alternatív válasszal sem állt elő. A 70-es és 80-as évek politikai-gazdasági sztereotípiái változatlan formában dolgoztak tovább, s dolgoznak a mai napig.
A rendszerváltás elkészítette az államigazgatási formai kellékek rendszerét; megalkották a gazdaság kapitalista működésének és a PIACOK jogi kereteit, s létrehoztak egyfajta demokrácia kultúrát is.
Elrontották azonban a szubszidiaritás elvének alkalmazását; s a politikai pártok túlhatalomhoz jutottak az önkormányzatiság elvének torz megvalósításában. A népfennség elvének lokálpatrióta alkalmazása (Az önkormányzati választásokon semmi keresnivalójuk a politikai pártoknak!) helyett az alig néhány tízezres tagszámú politikai pártok lenyúlták az önkormányzati rendszert, a választási jogszabályok pártokra telepítésével.
A rendszerváltó elit szándékosan nem csinálta meg a BÉRREFORMOT, ami alapvetően lehetetlenné tesz mindenféle logikus, ésszerű piaci, közgazdasági elvű gazdasági működtetést.
Kinyírták a belső piacot, ezzel egy időben eltorzították a piacgazdaság kialakításának lehetőségeit.
A magyar gazdaságot odadobták a nyugati hitelezőknek koncként, és az ország sajátosságainak kemény kézzel történő érvényre juttatása helyett olcsó rabszolga-munkaerőként élőállati szintre degradálták a munka értékét.
Hazug és torz elveket hangoztattak az „állam nem jó gazda” dumával, így a felelősségvállaló tulajdonosi szemlélet helyett a „következmények nélküli ország” nyomorába vezettek minket.
Minden mai gazdasági problémánk gyökere a munkaerő szégyenletes kifosztásából vezethető le, melynek magyarázatát a „nincs rá lehetőségünk, nem termelünk eleget” típusú hazug bolsevik dogmából vezethetjük le.
A lusta elit ahelyett, hogy a magyar gazdaságot közgazdasági elvű pályára állította volna (az ellátórendszerek kapitalista átalakításával egyidejű kapitalista bérrendszer megvalósítása) a sokkal egyszerűbb kádári átalányrendszereket tartotta életben, az ezzel együtt járó „atyai” támogatási rendszerekkel, és a munka értékének harmad- ötöd- szintű ellopásával.
Ma Magyarországon egy átlagfizetés alig haladja meg az európai nyugdíjminimum felét, illetve azonos mértékű az osztrák hajléktalanok segélyezési szintjével.
A rendszerváltó elit a kádári rendszer, azaz a magyar társadalom pénzén kikupálódott Amerikában és Nyugat-Európában, majd megszerzett műveltségét felhasználva becsapta a naiv, jóindulatú, de megfelelő rálátással és információkkal nem rendelkező, tájékozatlan magyar társadalmat.
A demokrácia kultúránk hiánya miatt, ez a képzett réteg, visszaélve a feléjük áradó hittel és bizalommal, olyan torz társadalmi rendszert épített ki, amely szinte bebetonozta az elit hatalmi pozícióit, miközben lehetővé tette a társadalom kifosztását, a nép vagyonának elherdálását magánzsebekbe.
Az eredeti tőkefelhalmozás új formáját ez az elit nem a széles középosztály kialakítására, a jóléti társadalom megteremtésére, hanem egy szűk réteg erkölcstelen, de a jogi kiskapuk között eredményesen korrumpáló meggazdagodására használta.
Az elit a mai napig a bukott kádárista (70-es évektől folyamatosan) húzd meg-ereszd meg, illetve centralizálunk-decentralizálunk gazdaságpolitika gyakorlatát folytatta.
Szándékosan, és az embereket félrevezetve, nem csinálták meg a kapitalista bérreformot, és ezzel egyidejűleg az állami elosztó rendszerek tőkés típusú átalakítását!
Az elmúlt két évtizedben az államadósság jelentős részét immobil, presztízs beruházásokba fektették: például a gyakorlatilag GDP-t nem termelő autópálya betoncsíkokban sok ezermilliárd forint tűnt el.
A bolsevik szemlélet a mai napig torz: a felsőoktatást és az egészségügyet például a mai napig nem üzleti vállalkozásként, hanem egy furcsa ideológiai-szociális-jóléti formaként tartják önálló működésre képtelen szinten.
A rendszerváltó elit soha, egyetlen pillanatra sem támogatta a magyar szürkeállomány, a hazai innováció érvényesülését, miközben a seftelés jellegű importbizniszek elé semmilyen féket nem helyezett.
A gazdasági rendszert nem komplex rendszerként, hanem marakodó ágazati koncokként kezelve, napjainkra szinte lenullázták gazdaságunk teljesítőképességét.
Jellemző például, hogy a mai napig irreálisan, aránytalanul magas szinten támogatja az adófizetők pénzéből a külföldi tőkét, a hazai vállalkozásokkal szemben.
Megoldandó súlyos probléma az állami-önkormányzati szférára jellemző bolsevik vezetési vízfej, és a politikusi álláshalmozás, melyek összességében a potenciális munkahelyek számát jelentősen csökkentik.
Ezek nem értékteremtő, hanem az abnormális bérrendszert kiegyensúlyozó képződmények kártékonyak, mert működésképtelenné teszik a gazdaságot.
A politikai elit belső hatalmi harca az ezredfordulóra a kétpártúsághoz vezetett, mely vakhitű tömegeket, egymást ellenségnek tekinthető párttáborokat hozott létre.
A két ellenség kialakulásával egyidejűleg a társadalom többsége (legalább 60%-a) csendes többségként illegalitásba, hallgatásba és a politikától való elzárkózásba menekült.
A következő lépés az orbánhoz hasonló személyiség színre lépésével, a gyurcsány -féle személyi kultusz kísérletbe sodorta az országot.
A gyurcsány-kóka jelenség szétverte a hagyományos politikai baloldalt, és orbán kezére játszotta az országot, aki visszaélve a társadalom elégedetlenségével folyamatosan építi ki autokrata személyi diktatúráját.
Napjainkra már nyilvánvalóvá vált, hogy orbán kormánya az embereket ugyanúgy megtévesztette, ahogyan a gyurcsány kormány tette.
A hatalom mai birtokosai egyértelműen visszaélnek a választási eredményeikkel, amikor a társadalmi egyeztetést paródiává, a jogrendet képviselői tollvonássá, a szavazók képviseleti felhatalmazását postai levelezéssé degradálták.
Orbán Viktor ugyanazt az erkölcstelen kormányzást követi, amit Gyurcsány Ferenc követett, azonban Orbán már a formális demokrácia játékszabályait sem tiszteli.
Mit Kíván a Magyar Polgár?
Azt, hogy valóban történjen meg a rendszerváltás, és a magyar gazdaság tisztességesen kapitalista gazdaság legyen.
Azt, hogy az ország segítse, és ne hagyja maga mögött a „rendszerváltás veszteseit”.
Azt, hogy Magyarország a tudás, a tehetség, és a szorgalmas munka országa legyen, ne pedig a multinacionális tőke rabszolgája.
Azt, hogy az országot károsító politikai pártok egyeduralma megszűnjön.
Azt, hogy országunk széles POLGÁRI középosztályra épülő, valódi demokrácia, jóléti piacgazdaság legyen, ahol a GDP jelentős hányada a belső piacról származzon!
Mit tegyünk, hiszen könnyű kritizálni javaslat nélkül!?
Első lépésként követeljük az erkölcsi nullára íródott fidesz-kreatúra köztársasági elnök azonnali távozását, mert erkölcsileg méltatlanná vált a magyar nép képviseletére!
Tök mindegy, hogy mennyire (lopta mástól, vagy csupán dilettáns módon szakszerűtlenül) zűrösen alkotta meg a doktori disszertációját, hiszen már a megalapozott gyanú is összeférhetetlen a legfőbb magyar közjogi méltósággal!
I. Sólyom László a nép elnöke!
SCHMITT PÁLNAK MENNIE KELL!
Ésszerű lehet az alternatív elnök keresés?
Véleményem szerint: NEM.
A köztársasági elnök az állandóság, a folytonosság, a béke szimbóluma is egyben. A köztársaság első embere a magyar NÉP, és nem csupán a magyar állam megtestesítője.
Napjainkban nem csupán ismert-elismert ember kell e posztra, hanem olyan, aki már bizonyította emberi kvalitását, erkölcsi tisztaságát, a néphez való hűségét, szakmai bölcsességét és politikai feddhetetlenségét.
Van ilyen ember egyáltalán?
(Hiszen a rendszerváltó elit egyik első torz művelete volt, amikor az embereket megtévesztve, a politikai – pártelit kompetenciájává süllyesztették az elnökválasztást.)
Igen, Sólyom László ilyen ember.
Emberi kvalitása megtámadhatatlan: senki nem tudta kikezdeni, pedig utálta a fidesz és az mszp is!
Erkölcsi tisztaságát és politikai feddhetetlenségét bebizonyította, amikor képes volt elítélni a csaló hatalmat, de ezért egy percre sem lépte át az Alkotmányban rögzített jogosítványait, s közben egyszer sem tévedt a pártpolitika ingatag csapdájába.
Népi indíttatását elnöksége alatt folyamatosan bizonyította, szakmai bölcsességét pedig az Alkotmány létrehozásában játszott szerepe mellett, az általa elutasított jogalkotási cselekmények is igazolják.
Végül, ne felejtsük el kiemelni azt a tényt sem, hogy megválasztását a Védegylet civil jelölése mellett, az egymás ellen acsarkodó fidesz-mszp böszmék primitívségének is köszönheti az ország.
Indítsunk népmozgalmat Sólyom elnökségéért, hiszen ha eme „apró” kérdésben nem sikerül azonos ÉRTELMI ALAPÚ PLATFORMRA hozni az ország még mindig pártokban gondolkozó embereit, akkor nem lehet leváltani az orbáni rákosi rendszert!
II. SZÉP Magyarországért választási szövetség
SZolidaritás az Élhető Polgári Magyarországért választási szövetség
Az alapozó lépés, legkésőbb a legközelebbi választáson egy kétharmados, fideszt leváltó ideiglenes kormányzat felállítása, majd a második lépcsőben az újonnan kidolgozott plurális-demokrata választás kiírása, melynek legfontosabb feladata a széles társadalmi alapon felépített koalíciós kormányzás kialakítása.
El kell felejtenünk a meglévő pártokra alapozó, beszűkült gondolkozást! Ezek mindegyike hiteltelenné vált, képtelen a fideszt leváltani.
Egy olyan választási szövetség megalakítása szükséges, ahol együttműködhet a közös nemzeti minimum érdekében fideszes, mszpés, jobbikos, lmpés, dkás, szolidaritásos, 4kás, millás, és minden más párt és szervezet követője, ebben a sokszínű országban!
A választási szövetségbe a pártok, szakszervezetek, szakszervezeti szövetségek, munkavállalói és szakmai érdekvédelmi szervezetek és nonprofit társadalmi szervezetek állnának össze, ezzel egy nagyon széles társadalmi egységfrontot alakítanának ki.
A választási szövetségben (javaslatom szerint: SZÉP Magyarországért névvel, lásd egyes elképzeléseimet a https://edemokracia.magyarorszag.hu/forum/posts/list/17806.page rovatom oldalain) alapvetően jogi személyű társaságok vennének részt.
Nem kizárva persze belőle az egyéni csatlakozókat sem, megoldható lenne így az orbánisták leváltása a mai torz demokratikus keretben, és lehetővé válna az új rendszer alapjainak elvi egyeztetése, s a következő választási rendszer kidolgozása.
Kidolgozandó a csatlakozó szervezetek szuverenitása és identitásuk megőrzése, garanciája.
III. Nemzeti Minimum programja
Alkotmányozó Nemzetgyűlés kell!
Miket tekinthetnénk nemzeti minimumnak?
Az autoriter módon hozott jogszabályok visszavonása.
Új, kétkamarás választási rendszer kidolgozása. - A plurális sokszínűség gátja a parlamenti küszöb: minden legalább 100 ezer választót képviselő szervezetnek helye kell, hogy legyen az országgyűlésben!
Alkotmányozó Nemzetgyűlés összehívása.
Népszavazások rendszerének egyszerűsítése.
Megoldandó feladat alternatívák:
Az egészségügy béreinek azonnali, legkevesebb 100%-os bérrendezése, a vezetői státuszok azonnali felülvizsgálatával és 50%-os csökkentésével
APEH megerősítése; új adótörvények. A munka, a teljesítmény és a gyermeknevelés segítése az adórendszerben. Szolidaritás elvű (családi adózás) egykulcsos SZJA rendszer, a vagyonadó intézményének egyidejű bevezetésével. A vagyonalapú közteherviselés átfogó, rendszerszerű kidolgozása. Az off-shore és külföldre vitt jövedelmek itthoni adóztatása. Teljes körű vagyonfelmérés a leggazdagabbaktól kezdve. A költség elszámolások rendszerének egységesítése és egyszerűsítése.
Pénzügyi szféra átvilágítása – a devizahitelezés termékhibáinak kimondása, a hitelesek kártérítése. A korlátlan devizaimport mérséklése. Kiáramló deviza nemzet banki felügyelete.
A környezetvédelmi díjak rendszerének kidolgozása. Magyar Innovációra alapozott Öko-gazdaság kialakítása. Környezetvédelmi termékdíj minden import termékre, a magyar innováció export terméktámogatásával egy időben
Egységes elvűvé kell tenni a pártok, az egyházak, és a nonprofit szervezetek finanszírozását. Mindegyik kategóriában az alapot a tagság befizetése, valamint szerződéses feladatellátásuk különálló finanszírozása képezné. Pártalapítványok megszüntetése; pártok támogatásának megszüntetése; vagyonuk állami visszavétele és újraelosztása – a pártok néhány ezres tagsága tartsa el a szervezetet.
A kapitalista elvű munkáért kapitalista elvű bért kell fizetni. Ennek lehetséges módszere: a magyar munkabérek degresszív növelése pl. minimálbérszint 3 szoros – átlagbér kétszeres – átlagbér 3-szorosa felett 1-szeres növelési szorzó alkalmazása.
Bármilyen állami-önkormányzati támogatás kizárólag polgárnak, személyre szólóan adható. Minden normatív támogatási rendszer automatizmusának megszüntetése; viszonyítási alapként való alkalmazása, személyre szabása.
Állami – önkormányzati cégek kapitalista átalakítása – vezetési szintek minimalizálása.
Politikusok legfeljebb országos átlagfizetést kaphatnak; költségeikkel elszámolni kötelesek; juttatásaik növekedése nem haladhatja meg a minimálbér növekedésének szintjét. Kádári párt és társadalmi-politikai vezetők közéletből eltávolítása.
Személyi felelősségek érvényesítése; károkozás kényszermunka alapú jóvátétele; vagyonok előzetes zárolása. Minden csődben érdekelt vezető személy elszámoltatása és vezetői státuszának megszüntetése.
Mindennemű álláshalmozás azonnali korlátozása. Az elit álláshalmozásának megakadályozása; Főállású képviselő nem lehet máshol is főállásban képviselő, vagy polgármester, vagy felügyelőbizottsági tag vagy igazgatósági tag; kivéve, ha a választott funkcióit tiszteletdíj, vagy munkabér, illetve bér jellegű egyéb juttatás nélkül látja el.
Minden korrupció, és fekete foglalkoztatás kényszermunkával és teljes vagyonelkobzással büntetése.
Lánctartozások felderítése és rendezése.
Jogalkotás csak a nyilvánosság bevonása után lehetséges.. A jelenlegi téves szerepfelfogás helyett: a DÖNTÉSELŐKÉSZÍTÉS MAXIMÁLIS és VISSZAJELZETT demokráciája után a DÖNTÉS FELELŐS diktatúrája következik.
Kritikák csak javaslattal együtt értelmezhetők, felhasználásuk vagy elutasításuk nyilvános értékelést kíván.
IV. Alkotmánysértő hatalomnak mennie kell!
Általános, országos polgári ellenállás
Minden demokratikus együttműködő szervezet a közös listára szervezi a választópolgárokat.
Fel kell keresni, és segítségre buzdítani a „csendes többséget” - ez a réteg közel 4 MILLIÓ magyar polgár!!!
Meg kell győzni a fidesz hívőket tévedésük következményeiről.
Mindenkinek tudomására kell hozni, hogy a jelenlegi pártok képviselői NEM képviselik a választóik érdekét! Ezt a tényt bizonyította a https://edemokracia.magyarorszag.hu/forum/posts/list/17806.page oldalon, a 2011.12.27 08:43:08 -kor közzétett: Nyílt levél a Magyar Köztársaság Országgyűlése képviselőihez! című dokumentum fogadtatása.
A jelenlegi magyar képviselők nem tartják tiszteletben sem képviselői Esküjüket, sem az Alkotmány, sem az Alaptörvény jogi normáit, ezért a Parlament feloszlatását kell a népnek kezdeményeznie!
Nagy tömegű, utcai megmozdulások szervezésére lesz szükség ahhoz, hogy a parlamenti többség feloszlassa önmagát.
V. Választás kiírása az új
szabályok szerint.
A kiépítendő új választási rendszer meghatározó eleme lehet, hogy:
a társadalom minden rétegét képviselni kell a magyar törvényhozásban;
fel kell számolni a néhány tízezres pártok túlhatalmát;
biztosítani kell a szavazók kontrollját képviselőik felett (visszahívhatóság);
új elvek alapján kell meghatározni a mentességeket (minden magyar állampolgár ellen azonos módon kell lefolytatni az állami és bírósági eljárásokat, azzal a különbséggel, hogy a politikusok esetében szoros parlamenti felügyeletet kell gyakorolni az eljárás során végig);
az önkormányzati választási körben meg kell szüntetni a pártok propagandáját, és a személyi programokra kell helyezi a hangsúlyt;
be kell vezetni a törvényeket megerősítő népszavazások körét;
egységes eljárásrendet kell követni minden magyar választáson.
Meg kell teremteni a második kamara elvi rendszerét, melynek alapját az Országos Civil Érdek-képviseleti (OCÉ) választási rendszer, vagy hasonló lehetőség adhatja.
Az első valóban demokratikus választáson lehetővé kell tenni, hogy minden 100 ezer választópolgár szavazata egy parlamenti mandátumot érjen.
Visszaállíthatnánk a 176 egyéni képviselői helyet, ahol bármely szervezet vagy választópolgár indulhatna, aki a választás korlátozott költségét – 100 ezer forintot képviselői helyenként/választásonként – a teljes egészében nyilvános választási számlájára be tudja fizetni.
A választás teljes internetes nyilvánosság alapján, csak és kizárólag ezen összeghatáron belül bonyolítható le.
Az a párt, vagy választási szervezet, amelyik a nyilvánosság megkerülésével bárkitől pénzt fogad el, vagy költséget számol el, a választásból – korrupció; erkölcstelen magatartás miatt – azonnal kizárásra kerül.
Egyéni képviselő kötelezően nem vehet részt választási szervezet vagy párt frakciójának munkájában; szavazatáért kizárólag a választói felé tartozik elszámolással.
A maradék szavazatokat 100 ezer szavazatonként minden választási szervezet önmaga használja fel képviselői mandátumokra. Az összes képviselői létszám = (szavazópolgárok száma / 100 ezer) – egyéni képviselői mandátumok száma.
Az új listás mandátumok száma így 150 és 200 közé tehető, a választáson résztvevők számától függően. A nem szavazó százezrek képviselete üresen kell hogy maradjon a parlamentben!
A képviselői létszám csökkentése hazug mellébeszélés a politikai pártoktól, mert az államigazgatás költségeit más, hatékonyabb módon kell csökkenteni.
Menyhért Péter gazdasági tervező, nonprofit érdekvédő
Utolsó kommentek